Szolgáltatások
Könyvelés
Irodánk vállalja a gazdaság széleskörű területet felölelő könyvelési szolgáltatás elvégzését, akár hagyományos papíralapú, akár elektronikus könyvelés formájában.
Könyvelési szolgáltatás keretében az alábbiakat vállaljuk
- egyszeres és kettős könyvitel
- TAO, KATA, KIVA alanyok könyvelése
- Alapítványok, Egyesületek kettős könyvvitele
Munkánkra garanciát vállalunk, melyre felelősségbiztosítással rendelkezünk.
Bérszámfejtés
A bérszámfejtés alatt az alábbi munkaügyi feladatok elvégzését válllajuk:
- munkavállalók, társas vállalkozók, megbízási szerződésesek, alkalmi munkavállalók be és kiléptetése
- munkaszerződések előkészítése
- jelenléti ív alapján bérszámfejtés
- járulék bevallás elkészítése és elektronikus beküldése
- bérlapok elkészítése
- utalandó kötelezettségek összeállítása és e-mailben kiküldése az ügyfélnek
- szabadság nyilvántartás
- betegszabadság nyilvántartás
- táppénz ügyintézés
- kilépő dokumentumok elkészítése
- M30-as igazolások kiadása
- jövedelemigazolások elkészítése
- CSED-GYED igénylések leadása
- SZJA bevallás elkészítése – külön megállapodás alapján!
Munkánkra garanciát vállalunk, melyre felelősségbiztosítással rendelkezünk.
Adótanácsadás
Feltöltés alatt!
Partnereink
Könyvvizsgáló
MIKOR ÉS KINEK VAN SZÜKSÉGE KÖNYVVIZSGÁLÓRA?
A könyvvizsgálati kötelezettséget főként a számviteli törvény írja elő. Azért főként, mert az általános szabály mellett más jogszabály is bármikor kötelezővé teheti a könyvvizsgálatot. Uniós pályázati támogatás esetén is előírhatják, hogy a program megvalósítása után a teljes elszámolást könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. Az általános szabályok szerint azoknak a cégeknek kötelező a könyvvizsgálat, amelyek a számviteli törvény hatálya alá tartoznak, és kettős könyvelést alkalmaznak. Egyéni vállalkozók nem tartoznak a törvény hatálya alá, nekik nem kell könyvvizsgálatot végezni. A kisadózó vállalkozásoknál sincs szükség könyvvizsgálatra – néhány esetet kivéve. Az általános szabály alól szerencsére a törvény azonnal felmentést is ad a kisebb, a megszabott értékhatárt el nem érő társaságoknak. Az értékhatár 2017-óta nem változott.
A mentesség értékhatára jelenleg (2017-óta) a következő:
- a vállalkozás éves bevétele nem magasabb 300 millió forintnál
- az alkalmazotti létszám nem haladja meg az 50 főt.
Mindkét feltételnél a tárgyévet megelőző 2 év átlagát kell nézni. A könyvvizsgálat alóli mentességhez mindkét feltételnek egyszerre teljesülnie kell. (Vagyis akkor is kell könyvvizsgálat, ha a bevétel átlag kisebb 300 milliónál, de az alkalmazotti létszám meghaladja az 50 főt.)
AMIKOR A BEVÉTELI HATÁR ALATT IS KELL KÖNYVVIZSGÁLÓ
Több esetben a megadott bevételi határ alatt is kötelező lehet a könyvvizsgálat. Ezek a következők:
- ha a könyvvizsgálatot valami más jogszabály írja elő
- takarékszövetkezetek számára
- konszolidálásba bevont vállalkozás számára
- külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe számára
- annak a vállalkozásnak, amely a megbízható és valós kép érdekében kivételes esetben eltér a törvény előírásaitól (Például ha az éves beszámoló valamilyen bonyolultabb pénzügyi, befektetési művelet miatt nem adna valós képet a cég eredményeiről. Ilyenkor a beszámolóhoz csatolnak egy kiegészítő mellékletet, ami erre magyarázatot ad.) Erre a számviteli tv. egy szabálya ad lehetőséget.
- a közérdeklődésre számot tartó gazdálkodó (ide tartoznak pl. a tőzsdére bevezetett cégek vagy a biztosítók)
- ha a társaságnak 10 millió forintot meghaladó, 60 napnál régebben lejárt köztartozása van.
A KÖNYVVIZSGÁLÓ KIVÁLASZTÁSA
A könyvvizsgáló megbízásáról mindig a társaság legfelsőbb szervének kell döntést hoznia. Itt tehát nem dönthet az ügyvezető, mint például egy könyvelő megbízásakor, felvételekor. A könyvvizsgálóról a kft. taggyűlésének kell döntést hoznia. Az előző év üzleti beszámolójának elfogadásakor kell könyvvizsgálót, vagy könyvvizsgáló céget választani. Új társaságnál (ha nincs jogelődje), ha szükség van rá, akkor még az üzleti év lezárása előtt meg kell választani a könyvvizsgálót. Könyvvizsgáló csak az lehet, aki a Magyar Könyvvizsgálói Kamara tagja. A könyvvizsgáló megbízása nem bontható fel, csak nagyon indokolt esetben. Az nem elég indok, hogy a könyvvizsgáló véleménye eltér a cégvezetés véleményétől egyes kérdésekben. Hiszen éppen az a dolga, hogy megtalálja, felderítse, ha a cég valamit szabálytalanul végzett. Nem lehet elég ok a megbízás felmondásához, ha a cég ragaszkodik egy szabálytalan megoldáshoz, aminek a szabálytalanságára egyébként a könyvvizsgáló felhívta a figyelmüket. Ha valamilyen ok miatt a könyvvizsgáló mégis lemond, vagy a cég megszünteti a megbízását, akkor ennek az okát is közölni kell a könyvvizsgálói kamarával.
KÖNYVVIZSGÁLÓI JELENTÉS
A könyvvizsgáló fő feladata, hogy ellenőrizze az éves beszámoló vagy az egyszerűsített éves beszámoló valódiságát és szabályszerűségét. Az ellenőrzések alapján készít egy összefoglaló jelentést, amit az éves beszámolóval együtt hoznak nyilvánosságra. Ebben a jelentésben nem szerepel, hogy a vállalkozás mennyire életképes, vagy milyen jók a vezetés szakmai döntései. Nem hatékonyságról és eredményességről kell véleményt mondania, csakis arról, hogy a gazdálkodás szabályosan történt-e.
KÖNYVVIZSGÁLATI KÖTELEZETTSÉG KISVÁLLALKOZÓKNÁL
A 300 millió forintos bevételi értékhatár miatt a legtöbb kisvállalkozó csak igen ritkán találkozik könyvvizsgálati kötelezettséggel. Számukra ez a teher akkor merül fel, ha a vállalkozás a kisadózás (kata) hatálya alól akar kilépni. Ilyenkor a kis bt. vagy közkeresti társaság az egyszerűsített adózási formából visszatér a számviteli törvény hatálya alá, azért van szükség a számukra elég költséges eljárásra. A kata alóli kilépés napjával a társaságnak leltár alapján nyitómérleget kell készítenie. Ebbe a nyitó mérlegbe felvett eszközök és források értékének valódiságát könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni. Ugyanezt kell tenni akkor is, ha valaki szeretne megszüntetni kisadózó vállalkozást. Ahhoz, hogy a katás, evás céget megszüntessük, először ki kell lépni a kata alól, és be kell lépni normál adózás alá. Csak így lehet elindítani a végelszámolást, vagy egyszerűsített végelszámolást. Vagyis ugyanúgy kell eljárni, mint amikor a cég kikerül a kata hatálya alól. Nyitó mérleget kell készíteni, amit a könyvvizsgálónak kell ellenőriznie.
Tehát egy kisadózó bt. megszüntetése nem lehetséges könyvvizsgáló közreműködése nélkül.
A könyvvizsgálat valójában a vállalkozás gazdálkodásának az ellenőrzése akkor, amikor még van lehetőség beavatkozni a nemkívánatos folyamatokba. A könyvvizsgáló azt ellenőrzi, hogy a vállalkozás mindenben az előírásoknak, szabályoknak, törvényeknek megfelelően készíti-e az elszámolásait. A könyvvizsgáló átlátja a cég gazdálkodásának egészét. Képet kap a folyamatokról, a vagyonról, hiszen ezekről jelentést is kell készítenie. De beleláthat a legapróbb számlák elszámolásba is, felfedezheti a legkisebb hiányosságokat is. Összességében a könyvvizsgálónak az a dolga, hogy a gazdálkodás szabályosságát vizsgálja meg. Ő ellenőrzi a könyvelő munkáját is, neki kell észrevennie, ha könyvelési vagy más hiba miatt a cég megsérti az elszámolásokra vonatkozó törvényeket.
Teljeskörű könyvvizsgálathoz ajánljunk partnerünket:
Farkas József
könyvvizsgáló
+36 / 30 978 2887
Ügyvéd
A cég életében nagyon fontos szerepet játszik egy jól megválasztott hozzáértő ügyvéd.
Az ügyvéd megválasztása során tisztában kell lennie azzal, hogy nem csak az adott eseményre, először az alakulásra választunk ügyvédet, hanem a cég egész életére.
Az ügyvédnek és a könyvelőnek sok esetben kell együtt dolgoznom. Már az alakuláskor is vannak esetek amikor egyeztetni kell az alakulás formájáról, feltételeiről.
MIKOR VAN SZÜKSÉG ÜGYVÉDRE EGY CÉG ÉLETÉBEN:
- alakulás
- székhely, telephely változás,
- könyvvizsgáló bejegyeztetése
- tulajdonos/ügyvezető váltás
- megszűnés
Azért fontos, hogy lehetőleg olyan ügyvédet válasszunk, aki hosszútávon rendelkezésünkre tud állni, mert fontos, hogy ismerje a cégünk múltját, fellelhetők legyen nála irataink. Sokkal könnyebb dolgunk van ha állandó ügyvédet választunk cégünk hosszútávú életéhez.
Teljes körű ügyvédi feladatok ellátásához ajánljuk partnerünket:
Dr. Kocsis Zoltán
ügyvéd
+36 / 30 303 4326
Pályázatíró
PÁLYÁZATI TANÁCSADÁS
Önkormányzatok, üzleti vállalkozások és egyéb szervezetek számára nyújtott tanácsadás, útmutatás és közreműködő segítségnyújtás. Amikor partnerünk egy fejlesztési ötlettel keres fel minket, a mi feladatunk, hogy megtaláljuk a számára megfelelő pályázati kiírást, és kidolgozzuk az ehhez tartozó pályázati elképzeléseket és forrástérképeket
PÁLYÁZATKÉSZÍTÉS
Pályázatnak nevezzük az olyan, hitelesen bemutatott projektet, ami a kiírási követelményekkel összhangban van elkészítve. A pályázatkészítés magában foglalja a pályázat megírását, a folyamatos egyeztetéseket az ügyféllel, a pályázat formai, tartalmi ellenőrzését és a kész pályázat benyújtását. A pályázati projekt pénzügyi tervének megalapozása szintén meghatározó, hiszen a pontos és valós költségvetés a sikeres pályázat elmaradhatatlan része.
TANULMÁNYOK KÉSZÍTÉSE
A különböző tanulmányok célja, hogy döntéshozók számára megfelelő információt nyújtsanak a pályázatok elbírálásához. Ezeket a projekt elindítása előtt készítjük el, hiszen céljuk, hogy objektív és racionális módon feltárják a projekt erősségeit és gyengeségeit, az üzleti, a természeti környezet jelentette lehetőségeket és veszélyeket, a végrehajtáshoz szükséges erőforrásokat, és végső soron a siker esélyeit. Az elmúlt évek során számos megvalósíthatósági tanulmányt, költség-haszon elemzést, üzleti tervet, marketingstratégiát, környezeti hatástanulmányt, energetikai tanulmányt, integrált településfejlesztési és városfejlesztési stratégiát, valamint akcióterületi tervet is készítettünk.
VÁLLALKOZÓK, CÉGEK
Komoly tapasztalattal rendelkezünk a vállalkozói szférában is: számos mikro-, kis és középvállalkozást, egyéni vállalkozót segítettünk már hozzá ahhoz, hogy pályázati úton bővítse erőforrásait.
CIVIL SZFÉRA
Van alkalmunk civil szervezetekkel, alapítványokkal, egyesületekkel, egyházakkal is együtt dolgozni, akik mindig különleges színfoltot jelentenek megrendelőink között.
Teljeskörű segítséget nyújt partnerünk:
Virágh Péter
pályázatíró
+36 / 20 565 6868
GDPR
MIT JELENT AZ ADATVÉDELEM?
A mai világban kis- és középvállalkozóként is nagyon sok adattal van dolgunk, gondoljunk csak az ügyfelekről készített listákra, a munkavállalók különféle adataira, a felvételizők önéletrajzára, melyeket őrzünk, gyakran már azt sem tudjuk miért. 2018. május 25-től a magánszemélyek adatainak védelmét Magyarországon is az új európai uniós adatvédelmi rendelet szabályozza. A GDPR fő célja a személyes adatok egységes szintű adatvédelmi biztosítása.
MILYEN ADATOKAT KELL VÉDENI?
A személyes adatokat. Személyes adat gyakorlatilag bármely olyan adat, amely alapján egy ember közvetlenül vagy közvetve azonosítható, felismerhető. Ilyen a név, telefonszám, email cím, stb. De ilyen a személyre vonatkozó vélemény vagy értékelés is.
MI AZ A GDPR?
A GDPR a General Data Protection Regulation kezdőbetűiből képzett mozaikszó, magyarul általános adatvédelmi rendelet. 2018 májusától lépett életbe az EU 28 tagállamában, így Magyarországon is, és alapjaiban forgatja fel a korábbi adatvédelmi rutint. Nem véletlen, hogy a legszigorúbb rendeletek között tartják számon: a NAIH (Nemzeti Adatvédelmi Hivatal) akár 20 millió euróig (6 milliárd Ft) terjedő büntetést is kiszabhat azokra, akik nem tartják be az adatvédelmi szabályokat.
KIRE VONATKOZIK A GDPR?
Gyakorlatilag mindenkire, így Önre is. A GDPR minden olyan vállalkozásra és szervezetre vonatkozik, amelynek legalább 1 munkavállalója, vagy legalább 1 ügyfele, kapcsolata van.
A GDPR-ra való megfelelésre teljeskörű segítséget nyújt partnerünk:
Dr. Keczeli Beáta
GDPR szakjogász
+36 / 20 399 2858
Vám- és termékdíj ügyintéző
A mai világban szinte nincs olyan vállalkozás Magyarországon, akinél nem vetődik fel vagy vám vagy termékdíj kérdés
LEGYEN SZÓ
- export
- import
- termékdíj
- vámoltatás
- kereskedelmi gázolaj visszatérítés
- intrastat jelentések elkészítése
Teljeskörű segítséget nyújt partnerünk:
Tokaji Vámiroda Kft.
vám- és termékdíj ügyintéző
+36 / 70 315 6805
http://www.tokajivamiroda.hu